2015. július 28., kedd

00. Prológus

Miért pont Gyömrő?

"De ha magadba nézel és azt látod,
Hogy a szíved tiszta,
Akkor jó az út amin jársz
És többé ne is fordulj vissza!"


Mindannyian leérettségiztünk, mindannyian otthon tengettük a mindennapjainkat, és már kezdtünk unatkozni, és igazán kétségbeesni afelől, hogy jövőre nem kezdődik új év a gimiben, és nem lesznek velünk a borzasztó tanáraink, és a gondok morcos arcát sem nézhetjük mindennap, aki mindig a mi osztályunkat találta meg, hogyha valami nem stimmelt a suliban. Meg amúgy is, lassan mind szétszéledünk az országban, mivel főiskolára, vagy egyetemre megyünk, és akkor még csak azt sem lesz egyszerű megoldani, hogy elmenjünk egy cukrászdába, megenni egy sütit, és kávézni egyet. Aki meg dolgozni megy? Nos, az itt marad Egerben, de attól mi még nem leszünk mellette mindennap, maximum hétvégente, vagy ha nagyobb szünet van, és már csak attól ráz a hideg, hogy ennyire nehéz lesz ezt megoldani. Szóval úgy döntöttünk a srácokkal, hogy még menni kéne egy utolsót nyaralni, mielőtt mindenki elutazik, aztán megkezdi a tanulmányait egy új intézményben. Rengeteg város ugrott be, mint nyaralási helyszín. Mivel mindenképp Magyarországon belül akartunk maradni, pedig egyébként Erdély eléggé csábító lenne, de a Balatonnal, és a Velencei-tóval is nagyon szívesen kiegyeznék. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg olyan város van, ahol ki lehet kapcsolódni egy kicsit, például Hajdúszoboszlóra is mennék. Egyetlen baj van a csapatunkkal, teljesen döntésképtelenek vagyunk, és nem jutunk dűlőre, hogy mégis merre induljunk meg, hozzáteszem holnap reggel indulnánk, mindenki össze van már pakolva, csak az úti cél bizonytalan. Kissé fáradtan dőltem le az ágyamra, és húztam magamhoz a laptopomat, ahol a skype villogott, hogy éppen hívás van, unottan nyomtam rá a fogadás gombra, és egyből Ajándék hangját hallottam meg. 
- Hol voltál, Hülye gyerek?  Meg kell beszélnünk, hogy hova megyünk, anélkül nem tudunk jegyet venni - forgatta meg a szemeit. Amióta ebben a baráti társaságban vagyok, azóta tartjuk ezt a szokást, hogy hetente minimum egyszer összeülünk, olyan este nyolc körül, és indítunk egy videóhívást. Egyedül Zsani és Ajándék hangját lehetett hallani, a srácok inkább csak szinte oda sem figyelve hallgatták őket. 
- Bocs, hogy késtem - morogtam magam elé, mire a vörös lány elnevette magát, aztán az asztaláról felemelt egy újságot, aminek a címoldalán egy tó foglalt helyet, egy hosszú stéggel, és egy kör alakú fa épülettel. Érdeklődve pillantottunk rá mindannyian. 
- Mondom mi a szitu. Ide fogunk menni, és nem érdekelnek a véleményeitek. Annyira döntésképtelenek vagytok, hogy az már nekem fáj - miközben magyarázott, a kezeit ide-oda mozgatta, és a haja megint úgy állt, mint egy szénaboglya, de mindig is ez történt, amikor egy kicsit jobban felidegesítette magát, és ilyen gyakran volt. 
- Ez egyáltalán hol van? - kérdeztem rá, mire ő a kamerába nyomta az újságot, hogy eltudjam olvasni. A felirat azt hirdette, hogy az adott kép Gyömrőn van, egy kisváros Pesttől fél órára. Elvileg van tó, szórakozóhelyek, meg szép az egész, csak nem értem, hogy miért oda mennénk, hogyha engem Balatonalmádi sokkal jobban csábít, meg Ákost is. És így történt, hogy másnap reggel mindannyian a pályaudvaron álltunk, és vártuk, hogy jöjjön a vonatunk, ami először Szolnok felé visz, és onnan Gyömrőre. Érdekes egy hétnek nézünk elébe, már most látom. 

7 megjegyzés:

  1. Elolvasva√
    Nagyon izgalnasnak tűnik a társaságra gondolva és unatkozni tuti nem fogok rajta. A mevejre kíváncsi vagyok. Hányan vannak egyàltalán?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Öhm, hogy hányan vannak a társaságban? Alapból öten, plusz a szereplőknél ugye ott van még Hunor, ő az első fejezetbe fog bejönni, és köszönöm szépen a kommentet ;w; <3

      Törlés
  2. Pepii.... Pepi.... Pepiiiiiiiii..... XD

    VálaszTörlés
  3. Pepiiii ... Pepiiii :D Követelek ide is részt :D

    VálaszTörlés